Alaszka  a világ legészakibb pontja és sokan mint életre alkalmatlan területre gondolnak rá, ha hallanak róla. De ez nem így van! Errefelé is élnek emberek, igaz ugyan, hogy a téli hideg zordabb, mint másutt, de a nyár itt is nagyon szép. Az emberek, akik itt élnek, szeretik ezt a földet, és büszkén mondják, hogy Alaszka az északi fény és a végtelen hosszúságú napok földje. Itt október végén beköszönt az éj és napvilágot csak ritkán látunk, de a nyári napok végtelen hosszúsága feledteti a téli sötétséget.

 Alaszka 1953 óta tagja az Amerikai Egyesült Államoknak és a legnagyobb az államok közül.
 Újkori történelmének egyik legfontosabb állomása az "arany korszak" a kalandra, gazdagságra vágyódó aranyásók megjelenése. Sok könyvet írtak és filmet készítettek erről a témáról.
 Három jelentősebb város van Juno (ejtsd dzsúnó) a főváros Anchorage (enkoridzs) a leglakottabb település és Fairbanks (förbenksz). A térkép legutolsó városkája Barrow (berrá).
 A hideg és a hosszú tél ellenére ez a föld nagyon gazdag, és rengeteg itt a vadállat. Itt él a békés jávorszarvas a moose, a rénszarvas a cariboo, sok a medve, mormota, a nyúl, a róka, a madárfaj.

 

 Telente az állatok egy része elvándorol, de az is előfordul, hogy közelebb merészkednek az emberlakta helyekhez.
 A nyári esőzések alatt rengeteg az erdőkben a gomba, a bogyósgyümölcs és mindenhol virágok nyílnak. Tavasszal az ibolyának öt-hat változata is virít a patakok partján. A patakok egy része sohasem fagy be, mert vizük elég meleg, így a vadlibák és a vadkacsák sokáig maradnak. Egy eszkimó történet szerint, ha a tűzvirág csúcsa is elnyílik, hat hét múlva itt a hó. Valószínűleg ezt a vadlibák is így tudják, mert ilyenkor indulnak vándorútra.
 

 A fenyvesek mellett megtaláljuk a nyírfát, a nyárfát és a fűzet. A mocsarak és nádasok adják az alapanyagot a kosárfonáshoz, ez az ősidőktől mind a mai napig kedvenc időtöltés.
 Alaszka legmagasabb hegye a Mount McKinnelly. Az eszkimók Denalinak nevezik, és körülötte van a gyönyörű Denali Nemzeti Park.
 Az őslakosság, amit általánosan eszkimónak nevezünk sok különböző athabaszkán nemzetségből tevődik össze. A felmérések szerint több mint húsz változata létezett az eszkimó nyelvnek. Néhány faluban még ma is saját nyelvűket beszélik, és bizony előfordul, hogy nem tudnak angolul. A tanárok akik ezekben a falvakban tanítanak kell, hogy beszéljék a lakosság nyelvét (én magam is tanulgatom a yupik  nyelvét amely Yukon környékén használatos). Az eszkimó név helyett ma már inkább inuitnak nevezik az északi sarki népeket.
 

 Ez a földrész mind a mai napig őrzi sajátosságait, az ősi kultúrát. Pedig ez nem kis gond, mert az őslakosság nagy része már azonosult, beolvadt a "nagy nemzetbe", az ősi kultúrát itt is az eltűnés veszélye fenyegeti.
 Az itt elő emberek a múltban sámán hitűek voltak, és vallásuk ma sem tűnt el teljesen. Az öregek szava igen jelentős és nagy a tisztelete a fehér hajnak. Ma is összegyűlnek a közösségek vadászat előtt, hogy megtartsák szertartásukat a sikeres vadászatért. A szertartást Pow-Pownak nevezik és olyankor, minden család visz ételt a közös asztalra. Van ott mindenféle jó, amit Alaszka földje adhat, medvetalp, szarvashús, vadnyúl és madár ételek, a tenger adta finomságok. A különböző halak igen finomak minden elkészítésben, de a fóka és bálnazsír bizony nem magyar embernek való. A fókák és bálnák vadászata tiltva van, csak az őslakosságnak engedélyezett, szigorú keretek között.
 A Pow-Pow résztvevői kapcsolódnak a Sámán és segítői táncához, de a medvetáncot csak a beavatottak táncolhatják, akik között lehetnek gyerekek is. Az úgynevezett madártáncot a nők járják, ünnepi ruhában, amit kézzel varrnak állatbőrből és gyönggyel díszítenek.
 Az ismertebb eszkimóház, a jégkunyhó neve igloo. Kupola formájú falait jégből és hóból építették, a kunyhó alatt egy ásott gödör volt, a bara-bara ahová létra vezetett le és a fényt bálna vagy fókazsírral táplált olajlámpa adta. Az igloo állatbőrökkel volt kibélelve és védelmet nyújtott a legnagyobb hidegtől is.
 A tél nagy eseménye a kutyaszán verseny, amit a lakosok Iditarodnak neveznek és a kutyahajcsárt, pedig Mushernek. A győztes kutyák híresek lesznek, az egyik leghíresebb-nevezetesebb szánhúzó kutya neve Balto volt, történetéből még rajzfilm is készült, és szobra Anchorage központjában áll.
 A gyerekek itt is olyanok, mint mindenütt a világon. Vidámak, csintalanok, pajkosak és néha szófogadatlanok. Nyáron minden gyerek a szabadban van, ameddig csak lehet, még ha zuhog is az eső. A nyár itt is a vakáció ideje és különböző táborok, programok várják a gyerekeket, sokan a nagyszülőkhöz utaznak. De a tél beköszöntével megkezdődik az iskolai élet. Szombaton a gyerekek a családdal vannak, vasárnap sok kisgyerek templomba jár a vasárnapi iskolába, ahol a hitről és a Bibliáról tanulnak.
 Az iskolába járást sokszor akadályozza a nagy hó vagy a lavinaveszély, gyakoriak a hószünetek, így egyre elterjedtebbé válik a távoktatás, ami a számítógép és az Internet segítségével történik. Azok a gyerekek, akik így tanulnak, csak a vizsgáikat teszik le a tavasz beköszöntével.
 Az alaszkai gyerekek más nyelven beszélnek mint Ti, másképpen élnek, másféle dolgokat tapasztalnak, lehet, hogy másképpen tanulnak. De ugyan úgy játszanak, és nagyokat nevetnek, mint Ti, mint minden kisgyerek.